15.rész Utolsó első csók

*Emma Geller szemszöge*
A legrosszabb társaság vagyok jól berúgok a bárba és minden eseményt kihagyok pedig tuti jól szórakoztak a többiek. Várjunk mit is terveztek Ellie apjának? Annyi ütötte meg a fülem, hogy a fiúknak tegnap volt az utolsó koncertjük. Erica, Jack, Ben, Ellie, Daisy, Penny, Luke és a fiúk mind jót buliztak míg én szépen fogalmazva betintáztam. Jaj ezt a szót még Phoebe néni mondta amikor Ő ivott túl sokat, vagy nem ivott? Fogalmam sincs már.
Felültem az ágyon mire Marvin visszahúzott.
-Nyugalom Ellie - húzott a mellkasára és homlokon csókolt. Mi?
-Marvin - ültem fel ismét és megráztam jó erősen.
-Mi van? - dörzsölte meg a szemét.
-Nem Ellie vagyok - morogtam.
-Nem is mondtam kedvesem - ült fel mellé és csókolt volna meg mire ellöktem.
-De mondtad - mordultam rá. -Figyelj, ha Őt szereted akkor minek játszod el, hogy szeretsz!
-Pont te mondod - vágta rá.
-Nem tudom miről beszélsz - értetlenkedtem.
-Akkor frissítsük fel az emlékeidet! "Szeretlek Niall" és hozzám bújtál hát kurvára nem vagyok Niall - morogta.
-Én ezt nem mondtam - tiltakoztam bár fogalmam sincs mit tettem és mit csináltam.
-Ilyeneket te nem tudsz sose - forgatta meg a szemét.
-Na ne forgasd a szemed - vágtam rá. -Szereted Elliet!
-Te meg Niallt - vágta rá.
Talpra ugrottunk és elkezdtünk egymással üvöltözni torkunk szakadtából és mindent amit tudtunk egymás fejéhez vágtunk. Még a felettünk lévő szomszéd nénivel is ordibáltunk amikor a seprű végével - gondolom azzal - lekopogott, hogy fejezzük be. Csodálkozom, hogy anyáék és Ben nem kelt még fel!
Amikor végeztünk vele egymás mellé leültünk az ágyra és felsóhajtottunk.
-Szakítanunk kell - vágtuk rá pontosan egyszerre.
-De barátok maradunk? - fordultam felé.
-Persze - mosolyog rám.
-Akkor barátok - nyújtottam a kezem.
-Barátok - fogta meg a kezem és magához húzott egy ölelésre. -De én akkor hazamegyek...
-Na maradj csak - fogtam meg a kezét. -Mindjárt reggel lesz és a kávézóba úgyis összegyűl a csapat.
-Ja a fiúk elbúcsúznak - bólintott.
Niallra értette.
Nem, nem gondolhatok rá! Elmegy és soha többé nem látom, és ez így jó nekem is és még neki is.
Hirtelen jött egy sms-em amit rögtön megnéztem.
"Hallom fenn vagytok. Meséld el mi volt majd reggel, de addig a fürdőbe vár egy meglepi. :)) Daisy xxx"
Daisy mit keress a lakásunkba? Vagy nem otthon vagyok? De, de itthon vagyok hisz ez az én szobám! Na jó beszélnem kell a bátyámmal és Daisyvel alaposan el kell velük beszélgetnem. Viszont most érdekelt az a meglepetés így ott hagytam Marvint és a fürdőszobába mentem ahol semmi meglepetés nem volt. Hazudott! De miért?
Körbe forogtam még párszor a fürdőbe amikor a mosdó kagyló megpillantottam egy terhességi tesztet. Basszus azt hittem elfelejti!
Megcsináltam azt az átokvert tesztet és még a teszt is kinevetett. Nem tudom minek kellett ez? Azért, hogy tudassák velem, hogy nem lesz gyerekem. Nem fog a hasamba növekedni egy kis picike, nem fogok majd a karjaimba tartani egy kisbabát, nem puszilhatom meg pici lábacskáját és a legfontosabb nem fog senki se anyának hívni. Persze egy ideig, de ha most terhes lettem volna biztos, hogy nem vetettem volna el, mert mindennek következménye van és az a pici csak az enyém lett volna. Egy kisbaba akit a karjaimba tartok majd.
-Em bemehetek? - kopogott Marvin.
Feleszméltem és lelöktem a mosdó kagylóról a terhességi teszt dobozát a kukába és a tesztet meg eltettem aztán kikiabáltam Marvinnak.
-Tessék - mosolyogtam rá.
Míg Marvin a fürdőbe volt én átöltöztem valami kényelmes ruhába amihez jól illik a fekete kötény. Viszont amikor Marvin jött ki a fürdőbe ideges volt és mondta, hogy majd a kávézóba találkozunk, mert van valami dolga. Mi történhetett? Mindegy Ő tudja.
Összeszedtem magam és utána kiugráltam a konyhába ahol már meglepően mindenki jelen volt. Apa és anya a pultnak megtámasztva a fejét ült miközben a fél meztelen Ben és a bátyám pólójába lévő Daisy palacsintát készített. Anya és apa okés Ők berúgtak, mert hát miért ne és Ők oktatnak ki, de a másik kettőt nem értem.
-Jó reggelt - mosolygott rám Daisy és Ben amikor megláttak.
-Halkabban - morogták a szülők.
-Jó reggelt - léptem beljebb és azonnal megpusziltam a szüleimet. -Na szép példát mutattok.
-Bagoly mondja verébnek - morogta apa.
-Gyerek vagyok ezt tanultam tőletek - vontam meg a vállam mosolyogva.
-Em 18 éves vagy - nevetett Ben.
-Te meg több és mégis olyan vagy, mint egy ovis - nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Apa megtaníthatom repülni az erkélyen? - kérdezte Ben apára nézve.
-Ben - szólt rá apa.
-Há - mondtam dicsekedve.
-Emma - szolt rám anya.
-Háhá - vigyorgott idétlenül Ben mire átmásztam a pulton és hátára ugrottam. -Nem tudom csinálni a palacsintát.
-Daisy fogd meg ezt is kérlek - vettem ki Ben kezéből a palacsinta sütött és átadtam Daisynek.
-De ne a konyhába - nevetett Dais.
Ben befutott velem a nappaliba és a kanapára tett le aztán nemes egyszerűséggel ott hagyott.
-Béna vagy - kiabáltam utána.
-Akkor rád hasonlítanék - kiabálta vissza.
Visszamentem a konyhába és anyáék széke közé álltam így az egyik kezem anya vállán és a másik kezem apa vállán pihent. Ránéztem a fali órára és akkor kaptam észhez, hogy késésbe vagyok.
-Basszus nekem mennem kell - rohantam a cipőmet felhúzni. -Dais rakj félre nekem palacsintát, de abból amit te csináltál, mert amit Ben csinált abból nem szívesen ennék.
-Rendben - mosolygott. -Mi is mindjárt megyünk!
-Reméltem is - mondtam és megfogtam a cuccom. -Sziasztok!
Futólépésbe hagytam el a házat és végig a kávézóig futottam. Amint beértem láttam már a bandának fele jelen volt így a kanapéra tettem a cuccom és az akasztóról levettem a fekete kötényem is feltettem magamra. Marvin és Ellie az egyik sarokba nagyon beszélgettek valamiről míg a többiek mármint Penny, Luke, Erica, Jack és a fiúk a kanapén ültek és beszélgettek. A kanapé ülőkhöz kiabáltam, hogy kérnek e kávét mire mindenki egységesen válaszolt, hogy igen így  mindenkinek a saját ízlése szerint elkészítettem. Nehéz megjegyezni a vevők különféle ízlését, de nem lehetetlen.
Gyorsan kivittem mindenkinek a kávéját aztán a sajátommal is leültem közéjük.
-Na mizu? - kortyoltam bele a kávémba.
-Te kérded? Lemaradtál a buliról - nevetett Penny.
-Ne is mond - fogtam meg a fejem. -Szégyellem is magam, de itt és most megesküszöm, hogy soha többé nem iszok ennyi!
-Inkább ne - nevetett Luke.
-Komolyan gondolom - bólogattam.
-A szüleink is megfogadták anno és egyikük se tartotta be hidd el az alkoholnak nem lehet ellenállni - mondta Luke.
-Jó akkor összepajtizom a mértékkel - mosolyogtam rájuk.
-Emma és a mérték az már rég rossz - nevetett Jack.
-Ki pártján állsz te? - kérdeztem nevetve.
-Az igazság oldalán - húzta ki magát mire Pennyt megböktem és hasba vágta unokatestvérem. -Kösz.
-Örömmel tettem - mondta nevetve Penny.
-Amúgy mit beszélgetnek? - böktem a két személy felé.
-Fogalmunk sincs, de már jó ideje beszélgetnek - mondta Erica.
-Csak nem féltékeny vagy? - mosolygott rám gúnyosan Niall.
-Nem képzeld el nem vagyok féltékeny mivel szakítottam vele - vágtam rá mire mindenki szeme egyből kikerekedett ettől az őszinteségtől.
-Mi? Miért? - kérdezte Erica és Penny.
-Pedig olyan jól megvoltatok - folytatta Liam.
-De nem passzolunk egymáshoz - vontam meg a vállam. -De így a legjobb! Barátok vagyunk és semmi több.
-És az a remek csókja nem fog hiányozni? - mosolygott Erica.
-És a szex Marvinnal? - folytatta Penny.
Niallra néztem aki feszülten hallgatta végig ezeket a kérdéseket, de amikor épp nyitottam volna a számat Ő kiviharzott és én rögtön hátrafordultam. Utána szerettem volna menni nagyon is, de a bensőm azt mondta, hogy ha elakarom felejteni nem mehettek utána pedig mindennél jobban utána szerettem volna menni. Sose fogom tudni elfelejteni és igaz, hogy még nem éreztem Niall ajkait az én ajkaimon, de tudom, hogy Ő ezerszer jobban csókolhat.
Megráztam a fejem és visszafordultam a többiek fele akik mindvégig engem néztek és visszatért a két sugdolózó is.
-Miért rohant ki? - kérdezte Ellie.
-Miattam... - suttogtam.
-Em - sóhajtott Louis.
-Hé mondtam már, hogy hívhatsz így? Neked Emma és semmi több - vágtam hozzá az egyik párnát.
-Sose fogsz megbocsájtani? - kérdezte Louis.
-Így van sose fogok sőt már nincs is értelme hisz sose látom a képed - morogtam.
-A legjobb barátok voltatok - mondta Erica.
-Voltunk jól mondod és ezt leszeretném zárni - mondtam ki a végszót.
-Utána megyek - mondta Ellie mire Marvin megfogta a csuklóját és Ellie bólintott aztán elengedte a csuklóját és tovább ment.
-Ebből búcsú szex lesz - nevetett Jack mire mindenki csak nevetett ezen kivéve Louis és én.
-Haver kérlek hagyd már ezt - mordult rá Louis. 
-Ez mi volt? - kérdezte a semmiből Penny Marvintól az előbbi kis jelenetet.
-Semmi - ült le közénk Marvin.
Megittam a kávém és felálltam és összeszedtem az összes üres bögrét és elmosogattam míg fél fülel hallgattam a többiek beszélgetését.
-És mikor indultok? - kérdezte Penny aki most átvette Daisy szerepét hisz Ő az örök kíváncsi.
-Holnap kora reggel - mondta Zayn.
-Akkor még van időtök - csókolta meg Erica Harryt.
-Tényleg akkor ti nem jöttök Londonba? - kérdezte Liam. Mi van? Én erről miért csak most hallok? Jó mondjuk én amúgy se mennék nyomos okok miatt. Több okom van rá, hogy itt maradjak!
-Még fel kell készítenünk a szülőket - vakarta meg a tarkóját Luke. -Mondjuk nyár végén odaköltözünk!
-Rendben - bólintott Zayn.
-Jack szerinted anyáék belemennének? - kérdezte felpörögve Erica. Mi? Nem Erica a lelki tanácsadóm nem mehet sehova! Sőt Jack se mehet hisz ki nyakán fogok lógni? Maradnak!
-Apa biztos, de anya... - gondolkozott el Jack. Nem!
-Majd beszélek anyával - legyintett Erica.
-Már csak Elliet kéne rábeszélni - gondolkozik hangosan Marvin.
-Sok sikert - mondta Luke.
-És ott a pult mögötti boszi se fog jönni, mert egy csomó érve van erre amit már kicsit ununk - bökött Jack a fejével felém.
-Hallottam - kiabáltam rá.
-Tudom direkt voltam hangos - vigyorgott rám mire hozzávágtam a törlő rongyot.
Már épp dobta volna vissza amikor az ajtó csilingelt és vártam, hogy Ellie jöjjön vissza Niallel, de helyette a bátyám és Daisy jött meg így amikor Jack dobta volna vissza én lehajoltam.
-Nem talált - mosolyogtam rá aztán a két hiányozó madárkához fordultam. -Jé leértek végre!
-Marvin és Emma szakítottak - fecsegte Penny.
-Tudjuk - nevetett Daisy.
-Van olyan dolog amit Daisy Eriksen nem tud? - nevetett Luke.
-Van olyan dolog amit Daisy Eriksen nem kotyog el? Ja olyan nincs - mosolygott Marvin húgára.
-Van olyan dolog amit a seggfej bátyám nem ront el? Ja olyan nincs - forgatta meg a szemét Dais.
Marvin csak gúnyosan rámosolygott mire Daisy és Ben is helyet foglalt egymás mellette sőt túl közel egymáshoz. Na jó beszélnem kell velük! Most.
-Daisy! Ben! Gyertek ide a pult végéhez kicsit - indultam meg a pult végéhez mire nagy nehezen felálltak és Ők is idejöttek.
-Most ültünk le - mondta Ben.
-Nem érdekel - ráztam a fejem.
-Bökd ki - sürgetett Dais.
-Mi van köztettek? - vágtam rá.
-Szex és más semmi - vigyorgott Ben mire Daisy hasba vágta.
-Csak annyi amennyi a szakács és a kuktája között lehet - mondta Daisy mire Bennel érdeklődve tekintettünk rá.
-Mennyit beszélgettél Monica nénivel? - kérdeztem.
-Miért? - kérdezte Dais.
-Ő szakács - mondta Ben.
-Értem - bólintott Daisy.
-Na, de most kérlek fordítsd le nekem azt amit mondtál angolra - tértem vissza az eredeti témára.
-Em, ha komoly dolog lesz köztünk te leszel az első aki megtudja - fogta meg Daisy a vállamat.
-Jó még egy kérdés - mondtam mire felsóhajtottak. -Együtt vagytok?
-Szia - mondták egyszerre és elmentek.
-Hé - kiabáltam utánuk, de csak integettek.
Ez nem igazság tudom, hogy van valami köztük, de nem értem miért nem vallják be hisz úgyis megtudom, ha nagyon megakarom tudni. 
Nem sokkal később jó pár rendelés és jó pár mosogatás után megjött Ellie, de Niall nélkül szóval ennyi volt még el se búcsúzik tőlem. Jó megértem csak fáj itt belül itt ahol a szívem van. Egész délután beszélgettünk és próbáltuk kihasználni azt a kis időt amíg a fiúk velünk vannak, de mindvégig Niallen járt az agyam. 
-Sose gondoltam, hogy ezt mondom, de valamennyire hiányozni fogtok - szólalt meg Ellie mire mindannyian tapsoltunk. -Most mi van?
-Semmi csak fura ezt tőled hallani El - nevetett Marvin mire Ellie lelökte a kanapéról. -Okés ez Ellie Stinson!
-Nem, én a dalai láma vagyok - forgatta meg a szemét Ellie.
-Emma lassan záróóra - szólalt meg mögülem a főnököm.
-Akkor búcsúra fel nekünk pakolni kell - állt fel Liam.
-Csoportölelés? - kérdeztem mosolyogva mire mindenki felállt és megöleltük egymást, de mégse lehetett igazi ez a csoportölelés hisz hiányzott egy nagyon fontos személy. -Ígérjetek meg valamit nekünk külön-külön!
-Hajrá - bólintott Dais és mindenki egyszerre.
A fiúk egymásra néztek és Liamet tették elsőnek nyomás alá a kis szemetek.
-Megígérem nektek, hogy örökké emlékezni fogunk rátok külön-külön és a legfontosabb ígéret az, hogy ha New Yorkba járunk azonnal felkeressük ezt a két törzshelyet - szavalta el Liam mire mindannyian megöleltük.
A következő áldozat a kis fürtöske lett.
-Nem tudok szavalni, mint Liam szóval az enyém rövid lesz - kezdte el.
-Harry neked minden rövid - kuncogott Ellie.
-Még remélem találkozunk El - mosolygott rá Harry aztán megköszörülte a torkát. -Megígérem nektek, hogy sose fogunk leállni beszélgetni egyik rajongóval se, mert nálunk ti lesztek az elsők és az egyetlenek! És ennyi mondtam, hogy ez nem megy nekem.
Mosolyogva, de megöleltük Harryt is és még utoljára jól vállba veregettük. A következő kiválasztott Zayn Malik Úr lett.
-Megígérem nektek, hogy amikor éneklünk egy-egy dalt rátok fogunk gondolni - kacsintott Zayn.
-Jawadd - öleltük meg a kis Zayniet is.
Louis következett aki nem mozdult így Liam meglökte kicsit, de a két bal lábas majd nem elesett, de még szerencsére hamar észbe kapott. 
-Szóval.. - köhécselt Louis. -Nem tudom mit ígérjek meg nektek! Talán egy dolgot szeretnék nektek megígérni az meg az, hogy még nyár folyamán amikor szünet lesz azonnal hívlak titeket egy kis sátrazáshoz. Nem tudok mást mondani.
Ellie rögtön megölelte Louist míg mi is megöleltük igaz én nem éppen vagyok vele jóba, de Ő volt az akit legjobb barátomnak hívtam és igaz, hogy fáj ami történt és már rég megbocsájtottam neki, de már mindegy. 
Amikor vége lett az ígéreteknek még utoljára szorosan megöleltük egymást aztán Harry elhúzta sétálni Ericat és Louis is így tett Ellievel. Zayn és Liam is elköszönt és Ők is elmentek pakolni míg Penny, Luke és Marvin elment a bárba inni így egyedül maradtam a kávézóba mivel minden vendég elment már. Elkezdtem letörölni minden asztalt, hogy utána betudjak zárni amikor hirtelen az ajtó csilingelt.
-Záróra van - mondtam nem pillantva támadómra.
-Hogy lehetsz ennyire felelőtlen? - kérdezte mögülem a váratlan vendégem, de amikor meghallottam hangját egyből leesett ki Ő és egyből megfordultam. 
-Niall... - már mentem volna megölelni amikor Ő hátrált.
-Egy igazi kurva vagy - morogta.
-Mi? - kérdeztem.
-Jaj ne játszd már magad tudom, hogy terhes vagy Marvintól és mégis szakítottatok, mert egyedül akarod nevelni a gyereket, hogy csak a tiéd legyen - vágta rá.
-Mi? - értetlenkedtem. -Miről beszélsz?
-Emma miért játszod az idiótát nem áll jól! Belém vagy szerelmes és vele fekszel le akitől gyereked lesz, de azért belém vagy szerelmes hát ez szánalmas - mondta.
-Most arról van szó, hogy lefeküdtem Marvinnal? Mert, ha igen akkor igazad van lefeküdtem vele, de nem vagyok terhes tőle - mondtam.
-Persze... - húzta el az "e" betűt aztán leesett neki. -Ö mi?
-Nem vagyok terhes tőle - ismételtem meg.
-Tök mindegy ez semmin se változtat akkor is egy kurva vagy - legyintett a kezével még mindig feldúltan.
-Már miért lennék az? - próbáltam még nyugodt maradni, de nem bírtam sokáig. -Különben is ki vagy te, hogy csak így betörj ide és minden hülyeségről hablatyolj nekem?
-Ennyit ér neked a szerelem na szép - morogta.
-Menj már el - vágtam rá.
-Elmegyek, mert nem vagyok kíváncsi egy ilyen kis csitrire aki csak kihasznál mindenki - mondta.
-Jó - mordultam rá.
-Jó - mondta és kirontott az ajtón. 
Megkerültem a kanapét és leültem a kanapéra a kezemet az arcomra tettem és hangosan zokogtam. Miért mondja ezeket? Mérges, mert lefeküdtem Marvinnal, de miért? Szeret? Hát elég hülyén mutatja ki! Én csak elakartam felejteni, de nem ment és most is én húztam a rövidebbet elmegy és soha többé nem látom. Kit álltatok sose fogom tudni elfelejteni és most, hogy ezeket mondta a szívem darabokba tört, de fel kell állnom. Talpra kell állnom nem sírhatok örökké Niall miatt hisz Ő elmegy... Elmegy és soha nem jön vissza. 
Megtöröltem a szemem és felálltam a kanapéról és amikor épp indultam volna el Niall állt az ajtó előtt. Szakadt az eső. Félve odasétáltam az ajtóhoz és a homlokom az ajtó üvegnek döntöttem.
-Sajnálom - kiabálta. -Elszeretnék búcsúzni normálisan.
Bólintottam és félve kinyitottam az ajtót amikor hirtelen letámadta az ajkaim.

Bassnectar ft. W.Darling - You & Me

Kezét a derekamra tette és úgy húzott magához míg az én kezeim az arcához simultak és egy cseppet se tétováztam egyből visszacsókoltam. Amikor megcsókolt éreztem egy fajta bizsergést a szívembe, mintha végre beteljesült volna valami. Varázslatszerűen a kávézóba lévő lámpa felkapcsolódott és elkezdett pislákolni mintha ezzel is jelezne valamit. Első és utolsó csókunk csodálatos volt és sose szeretnék elválni ezektől a különleges ajkaktól, de sajnos mégis elváltak az ajkaink. A homlokát a homlokomnak döntötte úgy nézett rám a gyönyörű kék szemeivel.
-Hiányozni fogsz - suttogta.
-Nekem is - haraptam az alsó ajkaimba.
-Kérlek gondold át azt, hogy Londonba költözöl - nézett rám könyörgően.
-Niall... - kezdtem, de közbe vágott.
-Tudom most az jön, hogy el kell felejtenünk egymást és ez volt az első és utolsó csókunk, de nem megy. Emma nem tudlak elfelejteni és igazság szerint nem is akarlak pedig próbáltam már nem is egyszer, de szeretlek!
-Én is szeretlek - suttogtam és éreztem, hogy a szemeim megtelnek könnyekkel. -De nem mehetek Londonba értsd meg.
Sóhajtott aztán az orromra egy puszit nyomott. -Jó éjt Emma!
-Jó éjt Niall - pusziltam meg az arcát. -Sajnálom...
-Ne! Ne sajnáld nem utoljára látsz engem én ezt ígérem meg - mosolygott rám amitől nekem is mosolyognom kellett.
Nyomott a homlokomra egy puszit és elment most már örökre. Végig figyeltem távolodó alakját még az ajtóba kapaszkodva álltam. Amikor már eltűnt az alakja az ajtónak dőltem és csak meredtem magam elé miközben zokogtam. Nem lehet így vége ennek az egésznek!

*Ellie Stinson szemszöge*
Elindultam a három dalos pacsirtával, azt mondtam segítek pakolni, de csak vicceltem.
- Mi lesz veled nélkülem? - ölelt át Zayn.
- Hát azt én sem tudom. - mosolyogtam.
- Ellie Stinson! Ugye nem merted megtenni azt, hogy köszönés nélkül elengedsz engem? - hallottam meg újdonsült barátnőm hangját, akihez egyből odarohantam és jól megölelgettem.
- Ha jársz New Yorkban, akkor mindenképp elmegyünk valamerre!  - öleltem meg jó szorosan.
- Miért, te nem jössz Londonba? - kérdezte és eltolt magától.
- Nem, nem megyek. - mondtam halkan.
- De Ellie.. - motyogta Soph. - Liam, ezt nem hagyhatod. - fordult barátja felé és elkezdett toporzékolni, nagyon aranyos volt.
- Nyugi Morgó. - nevettem. Még utoljára megöleltem Sophiat meg Liamet és ők el is hagyták a társaságunkat.
Tovább sétálgattunk, mikor megérkeztünk a házam elé. Nem akartam hátat fordítani nekik, akik annyira közel kerültek hozzám. Fájt, hogy Louis itt hagy, de mennie kell.
- Biztos nem jössz? - kérdezte félénken Louis.
- Nem tudom itt hagyni a szüleimet. - mondtam és a földet néztem. - Én nem tudok magamról gondoskodni, nem merek megmozdulni se nélkülük. Nem érzem magam biztonságban, félteném őket és magamat is. - lett könnyes a szemem.
- Nem erőltetek rád semmit. - simította meg a karomat.
- Hihetetlen, hogy mennyi mindent kihoztál belőlem az elmúlt napokban. - suttogtam.
- Ráébresztettél dolgokra.. - nézett a szemembe.
- Srácok ne már. Ez nem a felhők felett 3 méterrel. - forgatta meg a szemeit Zayn mire nevettünk. - Komolyan, most megcsókolod vagy nem? - húzogatta a szemöldökét. Louis rám nézett, de én nem tudtam rá. Úgy érzem, ha most megcsókolna, akkor nem tudnám őt elengedni..
- Még nem. - mondta rezzenéstelen arccal, de tudtam, hogy most csak mosolyogna. - Mindennek eljön a maga ideje Zaynster. - sétált vissza barátjához.
- Akkor holnap mentek? - piszkáltam a körmömet.
- Reggel 7-kor indul a gépünk. - mondta Zayn én pedig felnéztem rá majd gyorsan meg is öleltem.
- Nem fogok sírni két balfasz miatt. - nevettem, de már ki is folyt az első könnycseppem, Zaynt pedig egyre erősebben öleltem. - Még véletlen se küld el a dalt. Legyen meglepetés. - suttogtam neki. Elengedtem barátomat és odasétáltam Louis elé.
- Aztán ne szedj fel olcsó pasikat. - mosolygott mire bevillant az az éjszaka, mikor nekem kellett hazavinnem. Emlékszik rá. Nem volt részeg. - Vigyázz magadra. - adott még egy puszit és Zaynnel már el is tűntek.

****

Egész éjszaka nem aludtam, csak a kanapén ültem és a számaikat hallgattam. Hivatalos kedvencem, a You and I ment épp mikor bevillant, nem mehet el anélkül, hogy ne ígérné meg, miszerint rendezi a dolgokat Eleanorral. Gyorsan bepötyögtem két barátnőm számát és elküldtem nekik, hogy 6-kor legyenek itt nálam, persze a válasz annyi volt mindkettőtől, hogy aludjak. Gyorsan megírtam nekik, hogy miért is akarok kimenni a reptérre mire a válasz csak annyi volt, hogy Marvin vezet. Még írtam Ericának, hogy ha akar akkor jöhet. Tőle nem is vártam mást.
6 órakor mindenki itt volt és együtt mentünk le a kocsihoz.
- Akkor biztos, hogy fél órával a felszállás előtt mennek oda? - kérdeztem Ericát aki izgatottan bólintott.
- És ehhez mi miért kellettünk? - kérdezte Daisy ásítva.
- Mert egyedül nem tudtam volna elindulni. - mondtam. És ránéztem a mellettem ülő fekete hajú lányra. - Hé, biztos vagyok benne, hogy Harry nem fog olyan könnyen elszakadni tőled. Minden rendben lesz. - mosolyogtam Ericára aki szintén mosolygott.
Nehézkes fél óra után odaértünk a reptérre én pedig őket kerestem, vagyis csak Őt.
- Erica? - szólalt meg az ismerős rekedtes hang.
- Harry! - mondta a lány és egyből a nyakába ugrott.
- Mit kerestek itt? - jött mellénk Niall is.
- Hol van Louis? - kérdeztem mikor megláttam, hogy telefonál.
- Az anyukájával beszél. - mondta Harry ami megmosolyogtatott. Letette a telefont és ő is idejött hozzánk.
(Zene: Band Of Horses - The Funeral)
- Baj van? - kérdezte miközben eltette az iPhoneját.
- Nem ígértél meg nekem valamit. - nyeltem egy nagyot.
- Mégpedig? - kérdezte és összefonta a mellkasa előtt a kezeit. Ekkor vettem észre, hogy kivételes mackónadrágba volt és egy laza fehér felsőbe, illetve egy kardigánban.
- Rendezed a dolgaidat Eleanorral. - mondtam magabiztosan.
- Megígérem! - mondta mosolyogva és közben a szívére rakta a kezét.
- Ennyiért eljöttél idáig? - kérdezte Niall.
- Igen. - dadogtam. Louis közelebb jött és megigazította rajtam a felsőmet.
- A telefonszámomat beleraktam Daisy pénztárcájába. Bármi baj van azonnal hívj! Nem erőltetek semmit, de szeretném, ha minden nap beszélnénk mert borzasztóan fogsz hiányozni. Londont pedig kérlek, gondold át még egyszer. - mondta és kisimított egy tincset az arcomból. Előtörtek belőlem az emlékek vele kapcsolatban. A sok veszekedések, kiabálások, az egy napos bezártság vele és ami a legfontosabb, ami Londonban történt. Mikor észbe kaptam a fiúk már elindultak én pedig letöröltem a könnyes arcomat. Túl sokat jelent nekem ahhoz, hogy végignézzem, hogy elmegy. Ezért nem akarta, hogy kijöjjek. Kérlek fordulj meg...még egyszer!
Szavaimat mintha egyből teljesítették volna és ő megfordult és gyors tempóban sietett felém.
- Ó, hál' az égnek. - mondtam és én is elindultam felé, de én út közben megálltam. Mikor közvetlenül egymás előtt voltunk ismét megfogtam a pólója alját, ő pedig mindkét kezével az arcomat fogta.
- Mindennek eljön a maga ideje. - idéztem a tegnap esti mondandóját. - Itt az idő Tomlinson. - suttogtam és amint kimondtam az ajkai már az enyémet súrolták. Először csak egy puszit kaptam,
majd meg is csókolt. Teljesen kifordultam önmagamból London óta, de tetszik ez az érzés. Vele tetszik. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a pillanatnak, de semmi sem úgy van ahogyan én akarom. Még a homlokomra nyomott egy puszit. Ez volt az én utolsó első csókom, Vele.
- Várj meg! - kérése elég érdekesnek hangzott, de tudtam mire gondol. Egy kis idő kell neki míg otthon tisztáz mindent én pedig megadom neki.
- Hívj majd! - kérleltem és megfogtam a kezét.
- Na végre már srácok! - mosolygott diadalittasan Zayn.
- Mennem kell. - mondta Louis, de én nem akartam elengedni a kezét.
- Hiányozni fogsz. - mondtam és nagy nehezen elengedtem őt. Végignéztem ahogyan elsétál előttem.
A Central Perkben ültünk én pedig reggel óta meg se szólaltam. A számra raktam a kezemet és úgy éreztem, hogy rögtön elolvadok, de rám tört a kétségbeesés is.
- Mi történt vele? - bökött felém Ben és megpiszkálta a hajamat.
- Louis megcsókolta. - mondta Daisy mosolyogva.
- Komolyan? - jött oda hozzánk egyből Emma. Hirtelen összeszorítottam a szemeimet, mert belül nem stimmelt valami.
- Daisy.. - kapkodtam a levegőbe. - Úgy érzem, mintha egy nagy üresség lenne bennem és az fojtogat. - magyaráztam össze vissza.
- El, ezt nevezik hiányérzetnek. - fogta meg a vállamat Luke.
- Veled nem történt semmi, Emma? - kérdezte Ben viccelődve.
- Mi? Nem. - mondta dadogva.
- Kaki. - mondták mindannyian egyszerre.
- Hát.. Niall visszajött záráskor és veszekedtünk, elment én sírtam. Visszajött, bocsánatot kért és megcsókolt. Na megyek dolgozni. - indult vissza Em.
- Ellie, elmondanád, hogy most mit érzel? - kérdezte mosolyogva Penny.
- Én... - jó pár perces szünetet hagytam. Lehajtottam a fejemet és folytattam. - Hiányzik. - mondtam ki.
- Hé, nemsokára megérkeznek Las Vegasba. - mondta Erica.
- Felfog hívni? - kérdeztem legjobb barátnőmtől.
- Biztosan felfog.  - mosolygott rám.
- Én, nem akartam, hogy ilyen közel kerüljön hozzám. - motyogtam.
- Ezzel semmi baj nincsen. - mosolygott Penny.
- Ha megbánt, tuti kicsinálom. - mondta Marvin én pedig csak mosolyogtam rá. Felmentem Twitterre és ellepte az oldalt a sok rajongó kiírása és trendet csináltak, miszerint a fiúk már megérkeztek Las Vegasba. Most biztos menekülnek a rajongók elől.
- Na jó, én tuti nem tudok itt ülni. - sóhajtottam.
- Jössz majd Londonba? - kérdezte reménykedve barátnőm.
- Nem, nem fogok. Vagyis nem tudom. - motyogtam.
- Történt valami ott, amiért nem akarsz jönni? - kérdezte Erica.
- Igazából, azon kívül, hogy a szobámba volt egy démon és Louis mellett aludtam kétszer is, összeragasztottatok vele, azon kívül semmi. - a nyelvem csak pörgött.
- Inkább vedd fel a telefonodat. - nyújtotta felém Jack mire egyből kikaptam a kezéből.
- Az akire gondolunk? - kérdezte fülig érő mosollyal Ben.
- Louis. - mondtam és éreztem, hogy a szívem egyre gyorsabban ver, a tenyerem pedig izzadni kezd.
- Vedd már fel! - parancsolta Luke én pedig felvettem.
- Louis. - ismételtem meg az előbbi nevet.
- Csak hívlak, hogy megérkeztünk. - mondta. Zavarban volt és szinte idáig látom, hogy a tarkóját vakargatja.
- Minden rendben volt? - kérdeztem.
- Ö, igen. Majd este hívlak oké? - kérdezte.
- Rendben. - mondtam halkan ő pedig gyors köszönés után letette. Ennyi? Mi történt azon a repülőn?

*Louis Tomlinson szemszöge*

Nehéz volt ott hagyni Elliet, főleg úgy, hogy majdnem elszorította a kezemben a véráramlásomat. Még én sem hittem, hogy alig 4 nap alatt megtudtam nyitni őt. A szívem összeszorul ha rá gondolok és legszívesebben magam mögött hagynék mindent, de akkor nem lenne olyan jó a viszont látás.
- Haver, nem veszed fel a telefonodat? - zökkentett ki a gondolataimból Niall. Egy nagy sóhajtás keretében megnéztem, hogy ki keres, de amint megláttam vissza is dobtam a helyére a telefont.
- Eleanor? - huppant le elénk Zayn.
- Ja. - dőltem hátra.  - Nem akarok most vele beszélni.
- Én két lehetőséget látok rá. 1; lelkiismeret furdalásod van mert "megcsaltad", 2; most csak Elliere akarsz gondolni és a csókra. - csatlakozott hozzánk Liam.
- Tuti, hogy a második. Már el is képzelte ahogyan alatta nyögdécsel a lány. - mosolygott Harry.
- Annyira perverz nem vagyok. - forgattam meg a szemeimet. - Csak azt képzeltem el, hogy egy csipkebugyiban és az egyik felsőmben csinálja nekünk a reggelit. És a nekünkön, csak kettőnket értem. - néztem a végén Niallre.
- De szerelmes valaki. - mosolygott Sophia és beleült Liam ölébe.
- Szakíts azzal a picsával. - mondta Harry mire egy nagyot kapott Sophiatól.
- A barátnőm, úgyhogy ne illesd ilyen szavakkal. - mondta Soph és újra rám nézett. - Te meg egyikkel se játssz! Vagy maradj meg Eleanor mellett, vagy pedig szakítasz vele és megteszel mindent Ellieért. - adta ki a parancsot.
- Mi a véleményed Soph? - kérdeztem.
- Igazából Elliet nem rég óta ismerem, de nagyon megkedveltem. Gyönyörű, csodálatos és okos. Ha meleg lennék, tuti ráhajtanék. - nevetett mire Liam sértődött fejet vágott.
- Akkor se fogok telefonon szakítani Eleanorral. Megvárom a következő vitát. - mondtam határozottan.
- Ellie tudod miért nem lenne jó neked? - szólalt meg Zayn. Na erre kíváncsi vagyok, hisz imádja.
- Na? - kérdeztem.
- Mert ő túl jó hozzád. - Zayn teljesen komoly volt és meg is ijedtem a kijelentése miatt. - Nyugi, attól még neki szurkolok! - nevetett.
- Annyira... - mondtam és csak Liaméket tudtam nézni. Eszembe jutott a csók.
- Annyira mi Lou? - kérdezte Niall.
- Hiányzik.
- Egy órája volt a csók. Te aztán beleszerettél. - mondta Sophia.
- Féltem.. - mondtam nem is törődve Sophiaval.
- Mitől? Vagy kitől? - kérdezte Liam.
- Hogy visszaesik  abba az életmódba, vagy Marvinba. Esetleg mind a kettő. - motyogtam.
- Tuti, hogy szeret, szóval e miatt ne aggódj. - mosolygott Niall.
Még, hogy ne aggódjak. Magam mellett akarom tudni! Félek, hogy a rajongók megláthattak bármikor és ezzel olyan mintha ráuszítottam volna őket. Darabokra fogják szedni, ha megtudják, hogy ki ő. Vagy pont, hogy nem tudják.